Korzika tőlünk mintegy 1200 km-re fekvő Dunántúlnyi területét 270.000-en lakják. Felszíne rendkívül változatos, a közel 3000 m magas hegyekben még júniusban sem ritka a hó.

Egységes hangulat tölti be ezt az eltérő világot, fent a hegyekben a múlt és az emlékek, lent a végtelen tenger fogadja a turistákat. Akár a mediterrán istenek is kiválaszthatták volna ezt a szigetet nyaralóhelyükké, ha Korzika most emberek által lakatlan lenne, akkor az istenek és a maquis (a korzikai bozót) parfümje lengené be ezt a valószerűtlen világot.

De ez a sziget nem mítosz. A korzikaiakkal a történelem igen kegyetlenül bánt el. Ez a mediterrán nép sokat szenvedett a megszállóktól, a hatalomvágytól, az elszigeteltségtől. Lehet, hogy ez a magyarázata annak, hogy a helybéliek zárkózottnak tűnnek. De ne hagyjuk magunkat befolyásolni az elkoptatott közhelyek által: a sziget népe jószívű, karakterisztikus és kedves a túristákkal.

Napóleon azt mondta, hogy illatáról csukott szemmel is fel tudná ismerni a szigetet. (Tény azonban, hogy miután elhagyta, soha többé nem tért már vissza Korzikára, így illata is csak az emlékeiben élhetett) Szamócabokrok, masztixfák, mirtuszok, levendulák és más illatos örömök népesítik be ezt a világot, különös hangulatot kölcsönözve a csöndes de zord tájnak, amelynek leírására minden kísérlet sajátos határokat szab.

A partszakaszok festőiek, az öblök szigorúan bizalmasak, és a hegyek (amelyek nélkül a tenger nem lenne sem ilyen kék, sem ilyen szép, sem ilyen különös) meredekek, egyenetlenek mégis meghódíthatók.

A korzikai ételek és italok különös keverékei a corse, a francia és az olasz konyhának. Feltétlenül meg kell kóstolni a korzikai felvágottakat, amelyek nagyon ízletesek és különleges aromájuk van.

A tölgy- és gesztenyeerdőkben rengeteg vaddisznó él, így nem véletlen, hogy vaddisznóból készülnek a kedvenc lakomáik.. A sziget belsejében élők művészi módon tudják az állat minden részét elkészíteni. Bárhol ehetünk omlettet, amelyet gombával vagy fűszerekel ízesítenek. Különlegesség a brocciu sajttal és mentával készített omlett.

A pasta, amely olasz örökség, elválaszthatatlan a korzikai konyhától. Minden formában és mindenféle szósszal tálalják. Jó híre van a korzikai sajtnak és igazi csemegék a gesztenyelisztből készült sütemények.

Korzikán a szőlő szinte mindenhol megterem és a boroknak saját személyiségük van. Vörös, rosé, vagy fehér, testes, zamatos vagy gyümölcsös, a borimádók az egymást érő családi pincészetekben hódolhatnak szenvedélyüknek.

A “Domain de Piana” magyar származású vezetőjének megismerése kellemes meglepetéssel szolgál e távoli tájon.

Az időjárást könnyű jellemezni: májustól szeptemberig biztosított a jó idő. A sziget belsejében azonban nem árt, ha van nálunk egy meleg pulóver, 2700 m magasan 8-10 C fokos nyári hőmérséklettel is találkozhat a turista.

Az eső igen ritka, nem több, mint 50 esős nap van csak egész évben. A sziget egy két helytől eltekintve mentes a zajos tömegturizmustól, az igazi kikapcsolódást, kirándulást, történelmi emlékeket és természeti szépségeket kedvelők számára nyújt felejthetetlen élményeket.